Mannit

A mannit (vagy mannitol) egy cukoralkohol. Először a virágos kőrisből (Fraxinus ornus) sikerült izolálni, melynek kérgéből néha édes nedv, manna (mannit) folyik, ezért szokták mannakőrisnek is nevezni. Élelmiszeripari és gyógyszerészeti felhasználása jelentős.

Körülbelül fele olyan édes mint a kristálycukor, és vele ellentétben az emberi szervezetben való lebontásához nem szükséges inzulin, ezért diabetikus készítményekhez alkalmazható. 2,4 kcal/kg energiatartalma csak kevéssel alacsonyabb, mint a cukoré. Cukorhelyettesítőként nem idéz elő fogszuvasodást.

Vizes oldatban lead egy hidrogén-iont, ezért enyhén savas kémhatású. A savas kémhatás ellensúlyozásához általában nátrium-hidrogénkarbonátot alkalmaznak. A mannit a biológiai membránokon nem képes áthatolni.

Élelmiszerekben elsősorban alacsony energiatartalmú édesítőszerként, valamint csomósodást gátló anyagként alkalmazzák E421 néven. Napi maximum beviteli mennyisége 160 mg/testsúly kg. Nagy mennyiség elfogyasztása esetén puffadás, hasmenés léphet fel.

A gyógyászatban az agyi nyomás csökkentésére használják mint értágító hatású anyag.