Inulin

Az inulin poliszaharid (összetett cukor), amely sok növényben megtalálható (pl. az articsókában és a cirkória növény gyökerében is). Cukorhelyettesítőként használják, amely édes íze ellenére eltér a cukortól, mivel sem a szájban sem a tápcsatorna más szakaszán nem termelődik olyan enzim,amely oldani tudná. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, amely kedvezően befolyásolja a bél baktériumflóráját.

Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.[1] Nevét az örvénygyökért is magába foglaló Inula növénynemzetségről kapta. Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.

Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. Csak a vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ami jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak.

A cukor az emésztés folyamán erjesztő hatású, ekkor a szervezetünkben ecetsav, szénsav és alkohol keletkezik. Az ecetsavnak és az alkoholnak nagyon erős romboló hatása van a bél membránjaira. Emellett az alkohol még a vesét is károsítja, és kihatással van az idegrendszerre is. A nagyon sok cukor fogyasztása szinte minden szervre kihatással van.  A cukor a májban glukóz formájában halmozódik fel, ezáltal a máj megduzzad, ha elérte a felső határát, akkor visszakerül a vérbe zsírsavak formájában. Ezek lerakódnak a test különböző részein, mint a hasra, combokra, vagy a fenékre.

Az inulin a természetben előforduló poliszacharid, ami sok növényben megtalálható. Az inulin egy folyékony étkezési rost, ami gyümölcsök és zöldségek fruktooligoszacharid része tartalmazza.

A következő növények tartalmaznak inulint:

*  a gyermekláncfű,
* a csicsóka,
* a cikória,
* a hagyma,
* a fokhagyma,
* a bojtorján,
* a jamszgyökér
* a jicama

A csicsókában található a legtöbb inulin. Ezek a növények az inulint a törzsgyökérben, vagy a gyökerekben halmozzák fel, és nem tartalmaznak keményítőt.
A cukor helyett szokták használni az inulint, édesítésre. Az inulin sem a szájban, sem a tápcsatorna más szakaszain nem termelődik olyan enzim, ami az inulint oldani tudná. Ezért az inulin prebiotikum tulajdonságokkal rendelkezik. A prebiotikumok olyan anyagok, melyek ellenállnak az emésztőenzimeknek, ezáltal változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. Fokozzák a probiotikumok szaporodását, és ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélben.
Azáltal, hogy nem tudja a szervezet megemészteni, ugyanakkor vízben oldódó rost, ami a bélben sértetlen marad és vonzza a jó baktériumokat, ezért kedvezően befolyásolni tudja a bél baktériumflóráját. Emelett az inulin kedvezően befolyásolja a bél PH-értékét. Mivel az inulin emésztetlenül halad át az emésztőrendszeren, emiatt az inulin tartalmú élelmiszerek okozhatnak bélgázképződést, vagy puffadást.
Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe beépített inulin fogyasztása gátolja a tumor fejlődését.

A csicsókában található inulin nem azonos az inzulinnal, amire a cukorbetegeknek szükségük van.

Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak. Nevét az Inula növénynemzetségről kapta, az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják.
A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel.
Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.

A csicsókában található szénhidrátot biztonságosan tudják használni, mert támogatja a lép, a máj és a hasnyálmirigy munkáját olymódon, hogy megfelelő szintre tudja hozni a vérben a cukrot. Az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. Ettől is csodálatos gumó a csicsóka.

Az inulin összetett szénhidrátvegyület úgynevezett poliszacharid, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű.

A nagy eltérést ezektől az adja, hogy az inulint az emberi szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani, és az, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Egyedül a vastagbél baktériuma kezdik el lebontani.

Az inulin egyedülálló természetes poliszacharid, amely 95 százalékban tartalmaz fruktózt.
Az inulin alkalmazkodóképessége szokatlanul magas, használható például a cukor, a zsír és a fehérliszt helyettesítésére.

Az inulin táplálkozási szempontból az oldható rostok egyik fajtája, amelyet általában a probiotikumok közé sorolnak.